Ugrás a tartalomhoz

Albin Egger-Lienz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Albin Egger-Lienz
1906 körül
1906 körül
Született1868. január 29.[1][2][3][4][5]
Stribach
Elhunyt

St. Justina
Állampolgárságaosztrák
HázastársaLaura Egger-Lienz
SzüleiGeorg Egger
Foglalkozása
  • festőművész
  • egyetemi oktató
  • illusztrátor
A Wikimédia Commons tartalmaz Albin Egger-Lienz témájú médiaállományokat.
Önarckép (1926)

Albin Egger-Lienz (Stribach, 1868. január 29. – Bolzano, 1926. november 4.) osztrák festő, aki történelmi és vallásos témájú festményeiről ismert.

Élete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kelet-Tirolban, Lienz melletti Dölsachban született Maria Trojer parasztlány és Georg Egger templomfestő fiaként.[8] Felnőttként apja vezetéknevét használta szülőhelye nevével kombinálva.[8] A festészet alapjait édesapjától sajátította el, majd a Müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult, ahol Franz Defregger[9] és Jean-François Millet francia festő volt rá nagy hatással.

1893 és 1899 között Münchenben[9] dolgozott, ahol csatlakozott a helyi művészeti egyesülethez. Az 1890-es évek közepétől állított ki. Korai művei a paraszti élet jeleneteit és az 1809-es tiroli lázadás történelmi jeleneteit ábrázolták, mint például az Ave Maria a bergiseli csata után (1893–1896; Tiroli Állami Múzeum, Innsbruck).[8]

1899-ben feleségül vette Laura Möllwaldot (akitől gyermekei voltak: Lörli, Fred és Ila), és Bécsbe költözött, ahol a helyi művészeti környezettől elkülönülten dolgozott. Hiába próbált tanárként elhelyezkedni a Bécsi Képzőművészeti Akadémián. 1900-ban részt vett a párizsi kiállításon, ahol bronzérmet kapott a Feldsegen című festményért.

A 20. század első évtizedében gyakran járt és dolgozott Tirolban, különösen az Ötz-völgyben. 1909-ben csatlakozott a bécsi szecesszióhoz. Ferdinand Hodler hatására Egger-Lienz kifejlesztette azt a monumentális kifejezőképességű formanyelvet, amely a színpadszerű terekbe zárt hősfigurákat preferálta.[9]

1910-ben Ferenc Ferdinánd főherceg trónörökös ellenkezése miatt ismét elutasították a Bécsi Akadémia professzori posztjára vonatkozó kérelmét.

1911-ben Bécsből az Innsbruck melletti Hallba költözött. 1911-ben és 1912-ben a weimari szász-nagyhercegi művészeti iskola professzora volt. Hollandiába látogatott, ahol a régi mestereket tanulmányozta. Nyilvánosan elhatárolódott Hodler munkásságától a „Monumentale Kunst” című cikkével, amelyet Otto Kunz művészeti kritikus írt, és 1912-ben Egger-Lienz nevén jelent meg.[8]

1913 szeptemberében családjával a Bolzano melletti Santa Giustinába költözött.

1915-ben behívták katonai szolgálatra, de hamarosan felmentették a frontszolgálat alól. 1916-ban a dél-ausztriai fronton civil ruhás háborús festő volt. A háború befejezése után Dél-Tirolban maradt. 1919-ben nem fogadta el a felkínált bécsi professzori állást.

Újra parasztjeleneteket kezdett festeni, de vallásos tartalommal, mint a Krisztus feltámadásában (1924; Tiroli Állami Múzeum, Innsbruck). Kritikai sikert aratott az Olaszországban festett, Rómában és Velencében, valamint 1925-ben Bécsben, a Wiener Künstlerhausban kiállított munkáival. Újra ajánlatot kapott, hogy a Bécsi Iparművészeti Akadémián tanítson, de ismét visszautasította.

Utolsó éveiben egy sor festményt és freskót készített a háborúban elesettek lienzi emlékkápolnájához.

Tüdőgyulladásban halt meg 1926. november 4-én Olaszországban.

Képgaléria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. május 3.
  2. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  3. 1 2 "Albin Egger-Lienz". RKDartists (holland nyelven).
  4. 1 2 "Albin Egger-Lienz". Benezit művészeti lexikon (Oxford) (angol nyelven). Oxford University Press. 2006.
  5. ↑ Jean-Pierre Delarge (2001). "Le Delarge" (francia nyelven). Gründ. Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus.
  7. ↑ "abART". Hozzáférés: 2021. április 1.
  8. 1 2 3 4 Lachnit 2003
  9. 1 2 3 Clegg 2008.
  10. ↑ Freskó a háborús emlékkápolnában Lienzben, Ausztriában.

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Egger-Lienz Albin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Clegg, Elizabeth (2008). "Albin Egger-Lienz. Vienna". The Burlington Magazine. 50 (1262): 354–356.
  • Lachnit, Edwin (2003). "Egger-Lienz, Albin". Grove Art Online.
  • Kristian Sotriffer, Albin Egger-Lienz, 1868–1926, 1983
  • Wilfried Kirschl, Albin Egger-Lienz, 2 vols., 1996
  • Biography, Literature and Works by Albin Egger-Lienz (angolul)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Albin_Egger-Lienz&oldid=26078712”