Balzsamkörte
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Momordica charantia L. | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Balzsamkörte témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balzsamkörte témájú médiaállományokat és Balzsamkörte témájú kategóriát.
|
A balzsamkörte (Momordica charantia) a kabakosok családjába tartozik, amelybe a sütő- és főzőtökök, a dinnyék és az uborka is. További nevei: balzsamuborka, keserűdinnye, balzsamalma és karéla. Termése úgy néz ki, mint egy kis, rücskös felületű uborka. A trópusi és szubtrópusi területeken termesztik világszerte, más éghajlati viszonyok között, Magyarországon egynyári növényként termeszthető. A faj pontos származási helye vitatott, de a legtöbb forrás szerint valószínűleg Indiából vagy Délkelet-Ázsiából származik. A történeti feljegyzések szerint Kínában a 14. századtól kezdve már termesztették. Indiában a növényt régóta használják a hindu orvostudományban és az ajurvédában cukorbetegség, gyomorproblémák, légúti megbetegedések, bőrbetegségek kezelésére. Brazíliában, Mexikóban, Peruban, Nicaraguában és a világ más részein hagyományosan ételként; zöldségként, vagy főzve fogyasztják de a népgyógyászati célra is használják. Többek közt különféle fertőzések; a vérhas, a malária, és a láz kezelésére, ezen kívül használták menstruációs problémák kezelésére, férghajtóként és paraziták ellen is.[1]
Leírás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése].jpg)
A növény lágyszárú, kúszó növény, mely 5 méter hosszú kúszó szárat (indát) is növeszthet. Levelei 4–12 cm átmérőjűek. Minden növénynek sárga hím és nő ivarú virágja van. Az északi féltekén a virágzás júniustól júliusig tart, a termések szeptembertől novemberig növekednek. A termések formája változó, de egy jellegzetessége minden fajtánál fellelhető, hogy a termés felületén háromszögszerű kitüremkedések láthatók. A termés színe kezdetben világoszöld, majd elkezd sárgulni, héja szétnyílik és a magok kiperegnek. A magokat vöröses narancsszínű édes burok veszi körbe.[2]
Fajták
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A balzsamkörte különböző formákban és méretekben kapható. A kínai fajta 20–30 cm hosszú, egyenletesen kúpos végű és halványzöld színű. Az indiai fajta keskenyebb és hegyesebb végű és a termés felszínén háromszög alakú fogak találhatók, színe zöld vagy fehér. E két forma között bármilyen változat előfordul. Van olyan fajta, melynek termése csak 6–10 cm hosszú. Ezen miniatűr termések termenek. Ezek különösen Bangladesben, Pakisztánban, Nepálban és Indiában népszerűek (közismert neve: Karela).
Gasztronómiai felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A dél-indiai konyhaművészet területén számos ételben használják, például a thoranban / thuvaranban (reszelt kókuszdióval keverve), a pavaikka mezhukkupurattiban (fűszerekkel pirítva), a theeyalban (pirított kókuszdióval főzve) és a pachadiban, amelyet a cukorbetegek számára gyógyhatású ételnek tartanak. Gasztronómiai szempontból fontos zöldség még Kínában, Japánban (Okinawa), a Fülöp-szigeteken, Vietnámban és Thaiföldön is. Csak a a zsenge termést fogyasztják, az érett már nagyon keserű.
Termesztés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A növényt hasonlóan mint az uborkát lehet termeszteni Magyarországon is de mivel a fagyokra érzékeny így az első fagyok alkalmával elfagy. Februárban kell elkezdeni a magok elvetését üvegházban. A magok nehezen csíráznak ezért a magok külső burkának megtörése elősegíti a csírázást. A kiültetést kizárólag a fagyok után lehet elkezdeni (május). A kiültetést követően a palántaként hajtott hajtások elszáradhatnak, de a növény tőből újra hajt. A növény közepesen vízigényes és szereti a meleget. A termés szüretelésének megkönnyítése érdekében érdemes hálóra futtatni a növényt. Nagyobb terméshozam üvegházban várható, mivel az állandó meleg így biztosított. A növény magról közvetlenül szabadföldi talajba történő vetése nem ajánlott, mert nem fejlődik megfelelő mértékben és a termés novemberig nem fejlődik ki, vagy nem érik be.[3]
Gyógyászati felhasználás és kutatási eredmények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Momordica charantia számos tudományosan is igazolt vagy feltételezett jótékony hatással rendelkezik, beleértve a kémcsőben megfigyelt rákellenes és HIV vírus ellenes hatását valamint a fogyasztása esetén igazolt vércukorszint csökkentő hatását illletve a lázra gyakorolt népgyógyászati megfigyeléseket.[4]
Cukorbetegség: A keserűdinnyében találhatók olyan vegyületek (például a charantin), amelyek a laboratóriumi és állatkísérletekben bizonyítottan csökkentik a vércukorszintet és javítják az inzulinérzékenységet. Ugyanakkor emberi klinikai vizsgálatok jelenleg korlátozottan állnak rendelkezésre és vegyes eredményekről számoltak be, így a hagyományos diabétesz-kezelést a balzsamkörte tea, vagy gyümölgy fogyasztása nem helyettesítheti.
A rák megelőzése és kezelése: Laboratóriumi (in vitro) körülmények között a keserűdinnye bizonyos kivonatai (mint például a MAP30 fehérje) képesek voltak daganatos sejtvonalak programozott sejthalálát (apoptózisát) előidézni és gátolni a tumorok növekedését. Egy 2013-ban publikált állatkísérlet eredményei szerint a Momordica charantia kivonatának jótékony hatása lehet a hasnyálmirigyrák ellen. A kutatók abból az ismert népgyógyászati tényből indultak ki, hogy a keserűdinnyét Ázsiában és Afrikában régóta használják a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére. Mivel a cukorbetegség bizonyítottan növeli a hasnyálmirigyrák kockázatát, megvizsgálták, hogy a növény közvetlenül a daganatos sejtekre is hatással van-e. A kutatók laboratóriumi körülmények között tenyésztett emberi hasnyálmirigyrák-sejteken, valamint élő egereken vizsgálták a keserűdinnye kivonat hatásait. Azoknál az egereknél, amelyeknek a szervezetébe daganatos sejteket ültettek, majd liofilizált (fagyasztva szárított) keserűdinnye kivonattal etették őket, 60%-kal kisebb daganatok alakultak ki a kontrollcsoporthoz képest, amellett, hogy toxikus mellékhatások sem jelentkeztek. A vizsgálat kimutatta, hogy a keserűdinnye kivonata gátolja a rákos sejtek glükóz-anyagcseréjét. Ezáltal gyakorlatilag elvágja a daganatsejtek energiaforrását, aktiválja az AMPK nevű sejtes energiaszenzort, és programozott sejthalált (apoptózist) idéz elő bennük.[5][6] Ugyan az állatokon végzett kísérletek eredményei bíztatóak emberek esetében azonban jelenleg nincsen bizonyíték arra, hogy a szájon át fogyasztott termés, vagy annak kivonata képes volna megelőzni vagy gyógyítani a rákot.
HIV és AIDS: A növényből izolált bizonyos fehérjék (főként a Memorial Sloan Kettering Cancer Center által is megemlített MAP30) kémcsőben gátolták a HIV-vírus szaporodását. Ez a hatás azonban emberi szervezetben, szájon át fogyasztva nem jelentkezik, ugyanis a gyomorsav és az emésztőenzimek lebontják ezeket a fehérjéket, mielőtt kifejthetnék a hatásukat.
Láz és fertőzések: A trópusi népgyógyászatban (például az ayurvédikus vagy a hagyományos kínai orvoslásban) évszázadok óta használják lázcsillapításra, valamint baktérium- és vírusellenes szerként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Food for thought: Green 'karela' for Red China". Times of India. 2013. május 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2005. április 11..
- ↑ "Flora of China Momordica" (PDF). Harvard Egyetem. Hozzáférés: 2011.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "Balzsamkörte termesztése". gyogynovenyek.info. 2018. január 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. október 16..
- ↑ "Bitter Melon". Memorial Sloan-Kettering Cancer Center. Hozzáférés: 2013. október 17..
- ↑ Keserű dinnyével a hasnyálmirigyrák ellen[halott link] Magyar Nemzet, 2013. március 19-i cikke.
- ↑ Kaur, M.; Deep, G.; Jain, A. K.; Raina, K.; Agarwal, C.; Wempe, M. F.; Agarwal, R. (2013). "Bitter melon juice activates cellular energy sensor AMP-activated protein kinase causing apoptotic death of human pancreatic carcinoma cells". Carcinogenesis. 34 (7): 1585–1592. doi:10.1093/carcin/bgt044. PMID 23404980.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Balzsamkörte-cukorbetegség – gyogynovenyek.info
- Otfried D. Weise: A Momordica charantia. A csodálatos balzsamkörte. Egy élelmiszer, mely különösen cukorbetegség és akne ellen hatásos; közrem. Sabine Stögerer, ford. Rédei Dóra, előszó Valló Ágnes, Michael Gindl; Conimex, Budapest, 2005
