Cigányóc
| Cigányóc (Циганівці) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Baranya község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 16. század |
| Irányítószám | 89499 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 416 fő (2001)[1] |
| Népsűrűség | 2 600 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 0,16 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 35′ 31″, k. h. 22° 23′ 20″48.591944°N 22.388889°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 31″, k. h. 22° 23′ 20″48.591944°N 22.388889°E | |
 Cigányóc
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Cigányos[2] (régi nevén Cigányóc[3], ukránul: Циганівці [Cihanyivci][2]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ungvár keleti szomszédjában, a Cigány-patak völgyében fekvő település.[3]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 16. században alapították. Első írásos említése 1588-ból származik „Cigányfalu” néven (ez bizonytalan, hogy erre a településre vonatkozik-e), illetve a 16. században még „Cziganocz” néven fordul elő. Neve a Cigány családnévből származik, köznévi eredete kizárható.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CZIGENYOTZ. Orosz falu Ungvár Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai ó hitűek, fekszik az Ungvári járásban, Dengláznak szomszédságában, mellynek filiája, ’s fördője is van. Határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék, második Osztálybéli.”[4]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Cziganyócz, orosz falu, Ungh vgyében, Unghvárhoz 1 mfdnyire: 11 r., 120 gör. kath., 18 zsidó lak., vasas ásványos fördővel, s derék erdővel. F. u. a kamara.”[5]
A Cigányóc nevet az 1904-es helységnévrendezés során Cigányosra magyarosították. A trianoni béke előtt Ung vármegye Ungvári járásához tartozott. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz. 1939-ben visszakapta régi nevét.[3]
1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 1991 óta Ukrajnához tartozik. 2020-ig közigazgatásilag Nagylázhoz tartozott.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben-ben 269 lakosából 22 magyar, 12 német és 235 ruszin anyanyelvű volt; vallását tekintve pedig 34 római katolikus, 223 görögkatolikus, 12 izraelita.[6]
| 1910 | 269 |
| 2001 | 416 |
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[7]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "2001-es ukrajnai népszámlálás".
- 1 2 Molnár D. István. "Névazonosító − Kárpátalja települései magyar és ukrán nyelven" (magyar nyelven). Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. Hozzáférés: 2022. március 18.
- 1 2 3 Sebestyén Zsolt (2020). Kárpátalja helységnevei (pdf) (magyar nyelven). lektorálta: Dr. Zopus András. Nyíregyháza. ISBN 978-973-0-31294-2. Hozzáférés: 2022. március 18.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link) - ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. április 17.
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. április 17.
- ↑ "A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint". Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat (42. kötet). Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. 1912. Hozzáférés: 2022. március 18.
- ↑ "Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4)". All-Ukrainian Population Census (angol nyelven). State Statistics Service of Ukraine. 2001. 2022. április 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 18.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
