Jöns Jakob Berzelius

	Jöns Jakob Berzelius
Született	1779. augusztus 20.; Väfversunda
Elhunyt	1848. augusztus 7. (68 évesen); Adolf Fredriks parish
Állampolgársága	svéd
Házastársa	Elisabeth Berzelius (1835. december 19. – 1848. augusztus 7.)
Szülei	Samuel Berzelius
Foglalkozása	kémikus; szakíró; egyetemi oktató; orvos; gyógyszerész;
Tisztsége	seat 5 of the Swedish Academy (1837. december 20. – 1848. augusztus 7.)
Iskolái	Uppsalai Egyetem; Katedralskolan;
Kitüntetései	Lista A művészetek és a tudományok érdemrendje; Honorary Fellow of the Royal Society of Edinburgh; American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja; Order of Saint Stanislaus, 1st class; Foreign Member of the Royal Society (1813. április 29.); Knight of the Order of the Polar Star (1815. január 28.); Commander of the Order of Vasa (1821. január 28.); honorary member of the Physics Association (Frankfurt am Main, Germany) (1835); Copley-érem (1836);
Sírhelye	Solnai temető (SO 02 30)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jöns Jakob Berzelius témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Jöns Jakob Berzelius (Västerlösa(wd), Vadstena község, 1779. augusztus 20. – Stockholm, 1848. augusztus 7.) svéd vegyész. A 19. század első felének legjelentősebbnek tartott személyisége a kémia tudomány területén.

Életrajza

1796-ban orvostant kezdett hallgatni az Uppsalai Egyetemen. 1802-ben orvosi diplomát szerzett, de figyelme a kémia felé irányult. Első kísérleteit Hisinger(wd) asszisztenseként Stockholmban végezte.^[12] 1810-től a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elnökévé, 1818-tól örökös titkárává választották. Károly János király 1818-ban nemesi, 1835-ben bárói rangra emelte.

Munkássága

Ő figyelte meg először, hogy az elektromos áram egyes vegyületek bomlását okozza, azaz felfedezte az elektrolízist.
Ő vezette be az elemek jelölésére a latin nevük első, illetve – ütközés esetén – első két betűjéből álló vegyjeleket, amelyeket – kis módosítással – máig is használunk.
Dalton atomelméletének és a saját maga által kidolgozott (később hibásnak bizonyult) elektrokémiai elméletének megalapozását és kiterjesztését szorgalmazta a kémia minden területére.
1828-ban korának legpontosabb atomtömeg-táblázatát publikálta.
Bevezette az allotrópia fogalmát.
Felfedezett három elemet: a szelént, szilíciumot és tóriumot, valamint Wilhelm Hisinger svéd geológussal közösen egy negyediket is, a cériumot (amit tőlük függetlenül Martin Heinrich Klaproth német vegyész is felfedezett).
Számos vegyület összetételét meghatározta.
Több laboratóriumi eszköz és analitikai eljárás bevezetése is Berzelius nevéhez fűződik.
Rakéták fejlesztése terén is folytatott kutatásokat.
Hosszú ideig évente publikált összefoglalót a kémia új eredményeiről. Ezt a munkáját németre fordítva is kiadták Jahresbericht über die Fortschritte der physischen Wissenschaften címmel.
Lärbok i Kemien című tankönyvét több nyelvre lefordították, és hosszú ideig az egyik legfontosabb kémiakönyvnek számított.

Tagságai

1808: Svéd Királyi Tudományos Akadémia
1813: Royal Society (Foreign Member)
1812: Porosz Királyi Tudományakadémia (levelező tag)
1825: Porosz Királyi Tudományakadémia (külső tag)^[13]
1816: Académie des sciences
1818: Leopoldina Német Természettudományos Akadémia^[14]
1820: Bajor Tudományos Akadémia (külső tag)
1820: American Philosophical Society[13] sowie als Ehrenmitglied (Honorary Fellow) in die
1820: Royal Society of Edinburgh (Honorary Fellow)
1820: [Orosz Tudományos Akadémia]
1826: Göttingeni Tudományos Akadémia (külső tag)
1837: Svéd Akadémia

Jegyzetek

1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
1 2 3 "Jöns Jacob Berzelius". Svenskt biografiskt lexikon (svéd nyelven).
1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
1 2 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
1 2 Sveriges dödbok 1830–2020, 2022. május 14., Berzelius, Jacob
↑ "List of Royal Society Fellows 1660-2007" (PDF). Complete List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society. 33. o.
↑ "www.physikalischer-verein.de/dateien/Dokumente/Buch_Ehrenmitglieder_digital.pdf" (PDF).
↑ "Award winners : Copley Medal" (angol nyelven). Royal Society. Hozzáférés: 2018. december 30.
↑ "Jöns Jacob Berzelius". Hozzáférés: 2017. január 4.
↑ 79190, 2018. december 28.
↑ John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig (Akkord Kiadó, Budapest, 2004 - ISBN 963-9429-56-2)
↑ "Mitglieder der Vorgängerakademien". Berlin-Brandenburgische Akademie der Wissenschaften. Hozzáférés: 2023. január 21.
↑ A Leopoldina tagkönyvtára

Források

Katherine Cullen: Chemistry: the People Behind the Science; Chelsea House Publishers – New York, 2006
A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X

Kapcsolódó szócikkek

Titán

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[250b87b94da3d509ba2f00530db2c5eb0fce9492-1] 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.

[4f4d0a43ac9cbd2a8f3f0e4fa8f474f7afe311fe-2] 1 2 3 "Jöns Jacob Berzelius". Svenskt biografiskt lexikon (svéd nyelven).

[2001e8d269131d880e0026d12fa7c05d0c051765-3] 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.

[9c053956c571d0837c5d6380b9cb72078333e6e2-4] 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.

[ea7a339b3bca4fb22bc62bd8848f9c647aefe160-5] 1 2 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.

[ffbcc421ed667cf5fef5941d319a2d1e755f5e92-6] 1 2 Sveriges dödbok 1830–2020, 2022. május 14., Berzelius, Jacob

[034b2eef78a3efdd003aa5aa2a9cbc9097f06629-7] "List of Royal Society Fellows 1660-2007" (PDF). Complete List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society. 33. o.

[d43aef6109b8a55d84abc01d8ebc6103df4100e0-8] "www.physikalischer-verein.de/dateien/Dokumente/Buch_Ehrenmitglieder_digital.pdf" (PDF).

[51141e1514645682d6bef19e42d5903d35bb761e-9] "Award winners : Copley Medal" (angol nyelven). Royal Society. Hozzáférés: 2018. december 30.

[47e6d4028627db78bc9c43c06c85d059aa6b263a-10] "Jöns Jacob Berzelius". Hozzáférés: 2017. január 4.

[f4ab92e4d3974496e95953ee07177efbc13cebd9-11] 79190, 2018. december 28.

[12] John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig (Akkord Kiadó, Budapest, 2004 - ISBN 963-9429-56-2)

[13] "Mitglieder der Vorgängerakademien". Berlin-Brandenburgische Akademie der Wissenschaften. Hozzáférés: 2023. január 21.

[14] A Leopoldina tagkönyvtára

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

Jöns Jakob Berzelius

Született	1779. augusztus 20.^[1]^[2]^[3]^[4]^[5] Väfversunda^[2]
Elhunyt	1848. augusztus 7. (68 évesen)^[1]^[2]^[3]^[4]^[5] Adolf Fredriks parish^[6]
Állampolgársága	svéd^[6]
Házastársa	Elisabeth Berzelius (1835. december 19. – 1848. augusztus 7.)
Szülei	Samuel Berzelius
Foglalkozása	kémikus szakíró egyetemi oktató orvos gyógyszerész
Tisztsége	seat 5 of the Swedish Academy (1837. december 20. – 1848. augusztus 7.)
Iskolái	Uppsalai Egyetem Katedralskolan
Kitüntetései	Lista A művészetek és a tudományok érdemrendje Honorary Fellow of the Royal Society of Edinburgh American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja Order of Saint Stanislaus, 1st class Foreign Member of the Royal Society (1813. április 29.)^[7] Knight of the Order of the Polar Star (1815. január 28.) Commander of the Order of Vasa (1821. január 28.) honorary member of the Physics Association (Frankfurt am Main, Germany) (1835)^[8] Copley-érem (1836)^[9]
Sírhelye	Solnai temető (SO 02 30)^[10]^[11]
A Wikimédia Commons tartalmaz Jöns Jakob Berzelius témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség