Ugrás a tartalomhoz

Kiel

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiel
Kiel címere
Kiel címere		 Kiel zászlaja
Kiel zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartománySchleswig-Holstein
KerületKiel
Rangjárási jogú város
Alapítás éve1242
PolgármesterUlf Kämpfer[1] (SPD)
Irányítószám60001–60599;
65901–65936
Körzethívószám0431
RendszámKI
Testvérvárosok
Lista
Gdynia (1985. július 25. – )
Népesség
Teljes népesség251 842 fő (2025. dec. 31.)[2]
Népsűrűség1990 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság5 m
Terület118,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 54° 19′ 24″, k. h. 10° 08′ 22″54.323333°N 10.139444°EKoordináták: é. sz. 54° 19′ 24″, k. h. 10° 08′ 22″54.323333°N 10.139444°E
Kiel (Schleswig-Holstein)
Kiel
Kiel
Pozíció Schleswig-Holstein térképén
Elhelyezkedése Schleswig-Holstein térképén
Elhelyezkedése Schleswig-Holstein térképén
Kiel weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiel témájú médiaállományokat.

Kiel város Németországban, Schleswig-Holstein szövetségi tartomány fővárosa.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németország északi részén, a Balti-tenger partján fekszik.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1239-ben kezdték el építeni a városfalat. 1283-tól Hanza-város volt. A város nevét először 1233-ban említették.[3] 1518-ban Kielt kizárták a Hanza szövetségből.

1665-ben Keresztély Albert holstein-gottorpi herceg megalapította a Kieli Egyetemet. 1728-ban a várban megszületett Karl Friedrich von Schleswig-Holsten-Gottorp herceg, a későbbi III. Péter orosz cár.

1773-tól Kiel Dániához tartozott. 1803-ban alapították meg a botanikus kertet a városban. A városhoz fűződik az 1814. évi kieli béke. 1838-ban megalakult a Schweffel und Howaldt gépgyár, a város első nagy ipari vállalata (ma Howaldtswerke-Deutsche Werft (HDW) a neve). 1844-ben kiépült a vasút, ezzel a város rohamosan fejlődni kezdett. 1850-ben itt épült meg az első tengeralattjáró a világon.

1866-tól Poroszországhoz tartozott. 1904-ben itt alapították meg a THW Kiel nevezetű kézilabdacsapatot, amely eddig háromszor nyerte meg az EHF-bajnokok ligáját. 1938. augusztus 22-én itt kezdődtek a kieli német-magyar tárgyalások. A magyar kormányzat az etnikai revíziót tartotta reális megoldásnak, ám elvek szintjén sosem szakadt el a teljes revízió gondolatától sem.[4]

1992-ben a város megalapításának a 750. évfordulóját ünnepelte.

Közlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúti közlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost érinti az A210-es és az A215-ös autópálya.

Vasúti közlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vízi közlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiel Németország harmadik legnagyobb kikötője (utazások szerint Puttgarden és Rostock után.

Híres lakói

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
August Howaldt
Carl Loewe

   

       

Látnivalók

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • kikötő
  • Tengeralattjáró-emlékmű Laboeben
  • olimpiai falu
  • tengerpart - Kielline
  • Balti-tenger-csatorna
  • régi és új botanikus kert
  • rakpart
  • Szent Nyikoláj-templom
  • Szent Miklós-templom

     

Kultúra

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színház

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Városi színház
  • Operaház
  • Lengyel színház
  • Vígszínház

Mozik

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • CinemaxX, Multiplex
  • Álommozi
  • A híd
  • Metró mozi

Múzeumok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Számítógépszínház
  • Geológiai múzeum
  • Műcsarnok
  • Gépmúzeum
  • Tartományi könyvtár
  • Orvostudományi múzeum
  • Hajómúzeum
  • Város galéria
  • Állatkert

Éghajlata

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kiel éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)13,416,021,429,333,534,434,235,030,125,219,514,835,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,03,06,011,016,020,021,021,018,013,08,04,012,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,0−2,00,03,07,011,012,012,010,07,03,00,05,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)−20,8−24,8−14,5−6,9−3,01,64,34,70,6−6,2−12,0−15,1−24,8
Havi napsütéses órák száma396410617123023721922015110252351627
Forrás: DWD; wetterkontor.de; ;

Közigazgatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kielben 30 városrész van. Ezek a városrészek 18 kerületet alkotnak.

A népesség alakulása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Év Lakosok száma
1300.1000
1450.2000
1682.3310
1750.4500
1768.5268
1773.5430
1781.5739
1803.7075
1825.10035
1830.10833
1835. február 1. ¹11622
1840. február 1. ¹12344
1845. február 1. ¹13572
1855. február 1. ¹16274
1860. február 1. ¹17541
1864. december 3. ¹18770
Év Lakosok száma
1867. december 3. ¹24.216
1871. december 1. ¹31.764
1875. december 1. ¹37.246
1880. december 1. ¹43.594
1885. december 1. ¹51.707
1890. december 1. ¹69.172
1895. december 2. ¹85.666
1900. december 1. ¹107.977
1905. december 1. ¹163.772
1910. december 1. ¹211.627
1916. december 1. ¹191.937
1917. december 5. ¹194.609
1919. október 8. ¹205.330
1925. június 16. ¹213.587
1933. június 16. ¹218.335
1939. május 17. ¹273.735
Év Lakosok száma
1945. december 31.199.579
1946. október 29.214.335
1950. szeptember 13. ¹254.449
1956. szeptember 25. ¹256.727
1961. június 6. ¹273.284
1965. december 31.270.415
1970. május 27. ¹271.719
1975. december 31.262.164
1980. december 31.250.062
1985. december 31.245.682
1987. május 25. ¹237.767
1990. december 31.245.567
1995. december 31.246.033
2000. december 31.232.612
2005. június 30.229.715

¹ Népességszámlálás eredménye

Testvérvárosai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Oberbürgermeister Dr. Ulf Kämpfer". 2015. február 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. február 20.
  2. ↑ "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2025". Gemeindeverzeichnis 2025 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2026. augusztus 27. Hozzáférés: 2026. szeptember 3.
  3. ↑ Urkundenbuch der Stadt Kiel, Band I (1233–1467) Verein für die Geschichte der Stadt Kiel, Lübeck, 1875 digitalizált változat: Bayerische Staatsbibliothek
  4. ↑ Szarka László. "Németország szerepe az első bécsi döntés előkészítésében" (PDF). 2014. május 21. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. augusztus 1.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Kiel
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiel témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kiel&oldid=29304622”