Ugrás a tartalomhoz

Sally Ride

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sally Ride
Született1951. május 26.[1][2][3][4][5]
Los Angeles[6]
Elhunyt2012. július 23. (61 évesen)[7][8][9][10][5]
La Jolla
SírhelyWoodlawn Memorial Cemetery
HázastársaSteven Alan Hawley
ÉlettársTam O'Shaughnessy
Iskolái
Űrben töltött idő20 626 perc
Repülések
Kitüntetései
  • NASA Space Flight Medal
  • az Amerikai Fizikai Társaság tagja
  • Theodore Roosevelt Award
  • Harmon Trophy
  • Elnöki Szabadság-érdemrend
  • National Women's Hall of Fame
  • Library of Congress Living Legend
  • Texas Women's Hall of Fame
  • Women in Aviation International
  • National Aviation Hall of Fame
  • California Hall of Fame
  • United States Astronaut Hall of Fame
  • Science Writing Award
  • International Space Hall of Fame
A Wikimédia Commons tartalmaz Sally Ride témájú médiaállományokat.

Sally Kristen Ride (Los Angeles, Kalifornia, 1951. május 26. – La Jolla, Kalifornia, 2012. július 23.[11]) az első amerikai űrhajósnő, asztrofizikus.

Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova és Szvetlana Jevgenyjevna Szavickaja után a világ harmadik női űrhajósa. 32 évesen korának legfiatalabb asztronautájaként, az első amerikai nőként járt a világűrben. Az első nő, aki használta az űrrepülőgép Canadarm (SRM) manipulátor-karját.

Életpálya

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1973-ban a Bachelor of Arts keretében fizikából szerzett oklevelet. 1975-ben a Stanford Egyetemen doktorált, majd 1978-ban megvédte doktorátusát. Eredetileg profi teniszjátékosnak készült, edzője a híres Billie Jean King volt, ám amikor utolsó éves volt az egyetemen, meglátott egy újságcikket, amelyben a NASA női fizikusokat keresett, így az űrhajós pálya felé fordult.

A NASA hirdetésére 8000 ember jelentkezett, akik közül felkészítésre kiválasztották az első öt nőt. 1978. január 16-ától a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Kiképzett űrhajósként tagja volt az STS–2 és STS–3 támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatának. Segített az amerikai űrrepülőgép robotkarjának a kivitelezésében. Két űrszolgálata alatt összesen 14 napot, 07 órát és 46 percet (343 óra) töltött a világűrben. Tagja volt a Challenger űrrepülőgép katasztrófáját vizsgáló csapatnak.[12] Űrhajós pályafutását 1987. augusztus 15-én fejezte be.

1987-től a Stanford Egyetemen dolgozott. 1989-ben fizikaprofesszor lett a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen, illetve kinevezték a Kaliforniai Űrintézet igazgatójának. 2001-től a Sally Ride Science nevű, tudományos ismeretterjesztő anyagokat készítő saját vállalkozását vezette.[12] 2003-ban felkérték, hogy vegyen részt a Columbia balesetét vizsgáló bizottság munkájában is.

2012. július 23-án hasnyálmirigyrákban hunyt el a kaliforniai, La Jolla-i otthonában.[13]

Repülések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Challenger fedélzetén 1983-ban
  • STS–7, a Challenger űrrepülőgép 2. repülésének küldetésfelelőse. Legfőbb feladata az Anik C–2, az Palapa–B–1, valamint az SPAS–01 műholdak pályairányba helyezése a Canadarm segítségével. 40 órás üzemidő után a Canadarm segítségével visszanyerték a SPAS–01-et, amit visszahoztak a Földre. Első űrszolgálata alatt összesen 6 napot, 2 órát és 23 percet (147 óra) töltött a világűrben. 4 072 553 kilométert repült, 97 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–41–G, Challenger űrrepülőgép 6. repülésének küldetésfelelőse. Egy műholdat állítottak pályairányba. Több technikai és egyéb, kutatási, kísérleti programot hajtott végre. Filmre vették a teljes szolgálatot, amiből dokumentumfilm készült. Második űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 5 órát, 23 percet (197 óra) töltött a világűrben. 5 293 847 kilométert repült, 133 alkalommal kerülte meg a Földet.

1983-ban Magyarországon járt az International Astronautical Federation (IAF) Nemzetközi Asztronautikai Szövetség kongresszusán. Ekkor ismerte meg a magyar fejlesztésű Pille dózismérőt, amelynek az akkumulátoros változatát 1984-ben az STS–41–G űrrepülés során magával is vitte a Challenger fedélzetére.[14] A méréssorozat tárgya az volt, hogy előre meghatározott helyekre tett dózismérőket olvastak ki. Minden mérést 3 magasságban (352, 274 és 224 km-en) hajtottak végre, minden magasságban kétszer.

Magánélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mássága csak halála után derült ki, amikor is Tam O'Shaughnessy neve állt a gyászjelentésben, miszerint ő gyászolja élettársát. Később kiderült, hogy már 27 éve voltak együtt. 12-13 évesen ismerkedtek meg, amikor mindketten teniszeztek. Később is tartották a kapcsolatot, és mindig jó barátok voltak, viszont csak 1985-ben alakult át a kapcsolatuk. Sally eldöntötte, hogy nem a melegjogokért fog harcolni, hanem a gyerekekért, ezért is alapította meg a Sally Ride Science-t. Azt, hogy Tammal egy párt alkotnak, csak a barátaikkal és családjukkal osztották meg.[15]

Kitüntetések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Tiszteletére a NASA a GRAIL küldetés végét jelentő becsapódás helyszínét a Holdon róla nevezte el. Sally Ride tevékenyen részt vett a küldetés munkájában.[16]
  • 2013-ban megkapta az Elnöki Szabadság-érdemrendet, amit Tam vett át Obama elnöktől. Ez a legmagasabb fokozat, amit egy amerikai állampolgár elérhet élete során.

Írásai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ride, Sally. Single Room, Earth View (expository essay). Sally Ride.
  • Ride, Sally; Okie, Susan (1989). To Space and Back. New York: HarperTrophy. 96 pages. o. ISBN 0-688-09112-1. {{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  • Ride, Sally; O'Shaughnessy, Tam E.; (1999). The Mystery of Mars. [New York]: Crown. 48 pages. o. ISBN 0-517-70971-6. Hozzáférés: 2007. október 6.{{cite book}}: CS1 karbantartás: extra központozás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  • Ride, Sally; O'Shaughnessy, Tam E. (2003). Exploring our Solar System. New York: Crown Publishers. 112 pages. o. ISBN 0-375-81204-0. Hozzáférés: 2007. október 6.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  • Ride, Sally; O'Shaughnessy, Tam E. (2004). The Third Planet: Exploring the Earth from Space. Sally Ride Science. 48 pages. o. ISBN 0-9753920-0-X. Hozzáférés: 2007. október 6.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  • Sally Ride Science (2004). What Do You Want to Be? Explore Space Sciences. Sally Ride Science. 32 pages. o. ISBN 0-9753920-1-8. {{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  • Ride, Sally; O'Shaughnessy, Tam E.; (2005). Voyager: An Adventure to the Edge of the Solar System. Sally Ride Science. 40 pages. o. ISBN 0-9753920-5-0. Hozzáférés: 2007. október 6.{{cite book}}: CS1 karbantartás: extra központozás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  • Ride, Sally; Goldsmith, Mike (2005). Space (Kingfisher Voyages). London: Kingfisher. 60 pages. o. ISBN 0-7534-5910-8. Hozzáférés: 2007. október 6.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  • Ride, Sally; O'Shaughnessy, Tam E.; (2009). Mission planet Earth: our world and its climate—and how humans are changing them. New York: Flash Point/Roaring Brook Press. 80. o. ISBN 1-59643-310-8.{{cite book}}: CS1 karbantartás: extra központozás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  • Ride, Sally; O'Shaughnessy, Tam E.; (2009). Mission—save the planet: things you can do to help fight global warming. New York: Roaring Brook Press. 64. o. ISBN 1-59643-379-5.{{cite book}}: CS1 karbantartás: extra központozás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

A popkultúrában

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rácz Zsuzsa Nesze Neked Terézanyu! című regényében Kéki Kata gondolja: „Ennyi erővel akár azt is mondhatnám, én vagyok az első magyar női űrhajós. The Hungarian Sally Ride.”

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9.
  2. ↑ "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. ↑ "FemBio database" (német nyelven). Hozzáférés: 2019. május 5.
  5. 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus.
  6. ↑ The International Who's Who of Women 2006
  7. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2023. június 18.
  8. ↑ "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 18.
  9. ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. június 18.
  10. ↑ "FemBio database" (német nyelven). Hozzáférés: 2023. június 18.
  11. ↑ "Former Astronaut Sally Ride Dies in La Jolla". NBC San Diego. 2012. július 23. Hozzáférés: 2012. július 24.
  12. 1 2 "Elhunyt Sally Ride, az első amerikai űrhajósnő". Amerikai Népszava. 2012. július 24. 2012. július 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 24.
  13. ↑ "Sally Ride dies at 61; was first American woman sent into space". Washington Post. 2012. július 24. Hozzáférés: 2012. július 24.
  14. ↑ Almár Iván. "A magyarországi űrtevékenység dióhéjban". Fizikai Szemle 2004/3. kfki.hu. Hozzáférés: 2012. július 24. {{cite web}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  15. ↑ Tam O'Shaughnessy: About Sally Ride's Partner Of 27 Years
  16. ↑ Lunar Impact Site Named After Sally Ride Archiválva 2012. december 31-i dátummal a Wayback Machine-ben 2012-12-18

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • "Sally Ride". spacefacts.de. Hozzáférés: 2013. december 15.
  • "Sally Ride". astronautix.com. Hozzáférés: 2013. december 15.
  • "Sally Ride". jsc.nasa.gov. Hozzáférés: 2013. december 15.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sally_Ride&oldid=29214695”