Mozgalmi Charta
 |
A Wikimédia-mozgalom egy nemzetközi, társadalmi-kulturális mozgalom, amelynek víziója, hogy az ingyenes tudást eljuttassa az egész világhoz. Ez a Mozgalmi Charta („Charta”) rögzíti a Wikimédia-mozgalom működésének értékeit, alapelveit és irányelveit, ideértve a meglévő és új szervezetek, valamint a döntéshozó testületek szerepeit és felelősségi köreit a közös szabad tudás-vízió megvalósításában. A Charta mindenkire és mindenre vonatkozik, ami hivatalosan kapcsolódik a Wikimédia-mozgalomhoz: egyéni és intézményi résztvevőkre, mozgalmi szervezetekre, projektekre, valamint az online és offline terekre.
Azzal, hogy meghatározza a Wikimédia-mozgalmat és annak értékeit, ez a Charta célul tűzi ki, hogy megkönnyítse az érintettek együttműködését oly módon, amely előmozdítja a Wikimédia-mozgalom vízióját. Ennek révén elősegíti:
- a növekedés, a bővülés és a jövőbeni lehetőségek stratégiájának kialakítását, hogy biztosítsa a szabad tudás folyamatos létrehozását és elérhetőségét;
- a döntéshozatalt;
- a konfliktusok csökkentését, valamint a harmónia és a konstruktív együttműködés előmozdítását az érintettek között;
- az adományozók jogainak és a Wikimédia-mozgalmat alkotó különféle szervezetek pénzügyi érdekeinek védelmét; továbbá
- a közösségi összetartozás érzésének megerősítését.
Ez a Charta szükség esetén módosítható a Módosítás szakaszban leírtak szerint.
A Wikimédia-mozgalom alapelvei és értékei
A Wikimédia-mozgalom alapját a tényalapú, ellenőrizhető, nyitott és befogadó tudásmegosztási megközelítés képezi. A Wikimédia-mozgalmon belüli minden döntéshozatalnak ezen közös alapelveken és értékeken kell alapulnia, és tükröznie kell azokat.
E közös alapelvek részben a Wikimédia-mozgalom kezdetétől fogva jelen vannak — ilyen például a szabad és nyílt licencelés, az önszerveződés és együttműködés, valamint a tényszerű és ellenőrizhető információ. Ezek az alapelvek és értékek kiegészülnek olyan közösen vallott értékekkel, amelyek kialakítása a jövőnk szempontjából szükséges. Az elvek és értékek elismerik, hogy a tudás megosztása alapvetően együttműködésen alapuló tevékenység.
A Wikimédia-mozgalom sokszínű mozgalom, ugyanakkor három alapvető elvet vall magáénak. Ezek az alapelvek a következők:
Szabad és nyílt licencelés
A Wikimédia-mozgalom nyílt licencelést alkalmaz minden általa létrehozott tartalom megosztására, beleértve — de nem kizárólagosan — a szövegeket, médiatartalmakat, adatokat és szoftvereket, hogy azok továbbhasználhatók, terjeszthetők és fejleszthetők legyenek. Külső forrásból származó, különféle licencek alatt elérhető tartalmak is elérhetők a mozgalom keretein belül nyílt licencelés szerint. A Wikimédia-mozgalom elkötelezett víziójának elmélyítése mellett: célja a szabad tudás területeinek bővítése, az új és fejlődő tudásformák integrálása, valamint a tartalmi sokszínűség növelése.
Önszerveződés és együttműködés
A Wikimédia-mozgalom a megosztott vezetés elvén alapul. Az önkéntesek alkotta alapoktól kiindulva a Wikimédia-mozgalom a döntések és szabályalkotás túlnyomó többségét az egyéni és intézményi tagokra bízza, a lehető legalacsonyabb vagy legközvetlenebb részvételi szinten. A világ különböző pontjain működő online és offline közösségek általában önállóan hozzák meg döntéseiket a szubszidiaritás elve mentén. A Wikimédia-mozgalom bátorítja a kreativitást, a felelősségvállalást és az együttműködést a problémák megoldásában és e Charta értékeinek megvalósításában.
Tényszerű és ellenőrizhető információ
A Wikimédia-mozgalom célja, hogy tartalma a valóságot tükrözze. A nevezetesség vagy a semlegesség meghatározása eltérhet a Wikimédia-mozgalom különböző részeiben, de az általános cél a magas színvonalú tudás biztosítása. A Wikimédia-mozgalom nagyra értékeli a forrásokat, a szakmai lektorálást és a konszenzust. A mozgalom aktívan törekszik az elfogultság, a tudáshiány, valamint a félrevezető vagy hamis információk elkerülésére.
A három alapvető elv mellett ez a Charta olyan értékeket is elismer, amelyek a jó irányítás szempontjából központi jelentőségűek. Ezek az értékek a következők:
Autonómia
A Wikimédia-mozgalom arra törekszik, hogy függetlenül működjön, a szabad tudás víziójára összpontosítva és annak szellemében, mindenféle elfogultságtól vagy részrehajlástól mentesen. A Wikimédia-mozgalom elutasít minden olyan kereskedelmi, politikai, pénzügyi vagy promóciós befolyást, amely bármilyen módon veszélyeztetné e vízió megvalósítását.
Méltányosság
A Wikimédia-mozgalom elismeri, hogy sok közösség és azok tagjai különféle kihívásokkal néznek szembe a tudáshoz való méltányos hozzáférés terén. A mozgalom arra törekszik, hogy képessé tegye ezeket a közösségeket és tagjaikat a történelmi, társadalmi, politikai és más jellegű tudásegyenlőtlenségek leküzdésére. A Wikimédia-mozgalom aktív lépéseket tesz — például erőforrások elosztásával — annak érdekében, hogy előmozdítsa és megvalósítsa a tudás méltányosságát decentralizált irányításon és a közösségek megerősítésén keresztül.
Befogadás
A Wikimédia-projektek sok nyelven készülnek, számos régiót és kultúrát tükrözve. Minden tevékenység alapja a Wikimédia-mozgalomban részt vevő személyek sokszínűsége iránti kölcsönös tisztelet. Ezt a tiszteletet biztonságot és befogadást támogató intézkedések révén érvényesítik. A Wikimédia-mozgalom egy sokszínű közös teret biztosít, ahol mindenki részt vehet és együtt alkothat, aki osztja a Wikimédia-mozgalom vízióját és értékeit. Ez a befogadó tér az akadálymentességet segítő technológiák révén támogatja a különböző speciális igényű résztvevők hozzáférését is.
Biztonság
A Wikimédia-mozgalom elsőbbséget biztosít a résztvevők jóllétének, biztonságának és magánszférájának. A mozgalom célja, hogy olyan biztonságos környezetet teremtsen, amely elősegíti a sokszínűséget, a befogadást, a méltányosságot és az együttműködést – ezek ugyanis elengedhetetlenek a szabad tudásban való részvételhez az online információs ökoszisztémában. A Wikimédia-mozgalom számára kiemelten fontos, hogy mind az online, mind az offline terekben biztosítsa a biztonságot. Ezt az elköteleződést átfogó viselkedési szabályzatok bevezetésével és érvényesítésével, valamint az ezek megvalósításához szükséges erőforrások biztosításával éri el.
Elszámoltathatóság
A Wikimédia-mozgalom elszámoltathatóságát a közösségi vezetésen keresztül biztosítja, amely a Wikimédia-projektekben és a Wikimédia-mozgalmi testületekben testesül meg. Ez az elszámoltathatóság átlátható döntéshozatallal, párbeszéddel, nyilvános tájékoztatással, a tevékenységek jelentésével, valamint a gondoskodási felelősség érvényesítésével valósul meg.
Ellenállóképesség
A Wikimédia-mozgalom fejlődését az innováció és a kísérletezés támogatja, és folyamatosan megújítja azt a víziót, hogy mit jelenthet egy szabad tudásplatform — miközben továbbra is tiszteletben tartja e Charta értékeit és alapelveit. A Wikimédia-mozgalom hatékony stratégiák és gyakorlatok mentén törekszik víziójának megvalósítására, és lehetőség szerint ezekhez a stratégiákhoz és gyakorlatokhoz mérhető, adatalapú bizonyítékokat rendel.
Egyedi közreműködők
Az egyéni közreműködők alkotják a Wikimédia Mozgalom alapját. Az egyének önállóan, saját döntésük alapján járulnak hozzá a Wikimédia Mozgalom víziójához és tevékenységeihez tudásukkal, szakértelmükkel, idejükkel és energiájukkal – akár online, akár offline módon. Az egyéni közreműködők tartalmat hoznak létre és kezelnek; adminisztratív feladatokat látnak el; önkéntes bizottságok munkájában vesznek részt; eseményeket szerveznek; és más, a Wikimédia Mozgalmon belüli tevékenységeket folytatnak.
Önkéntesek
Az önkéntes minőségükben tevékenykedő személyek nem részesülnek fizetésben ezekért az erőfeszítésekért; ugyanakkor az önkéntesek különféle más formában elismerést vagy támogatást kaphatnak. Az önkéntes részvétel mértékét befolyásolja a hozzáférés az erőforrásokhoz és más akadályozó tényezők.
Az egyéni közreműködők és más önkéntesek saját preferenciáik alapján vállalnak egyéni vagy közösségi tevékenységeket a Wikimédia Mozgalomban, és lehetőség szerint biztosítani kell számukra a részvétel lehetőségét.
Jogok
- Az önkénteseket jog illeti meg a zaklatással szembeni védelemre (például az Egyetemes Viselkedési Szabályzat – UCoC – és a Gondoskodás elve alapján) a Wikimédia Mozgalomhoz tartozó weboldalakon, valamint minden olyan online és személyes eseményen, amelyet a Wikimédia Mozgalom bármely testülete szervez.
- Az önkénteseknek joguk van méltányos módon részt venni a projektekben és közösségekben. Minden közreműködőnek és más önkéntesnek joga van szünetet tartani, illetve abbahagyni a részvételt, amikor azt megfelelőnek tartják.
Kötelezettségek
- Minden közreműködőnek és más önkéntesnek be kell tartania azokra vonatkozó Wikimédia Mozgalmi szabályzatokat, amikor közreműködik vagy önkéntes tevékenységet végez.
- Minden közreműködő és más önkéntes felelősséggel tartozik a saját tetteiért és a Wikimédia projektekhez való hozzájárulásaiért.
Wikimédia-közösségek
A Wikimédia Mozgalom közösségei olyan emberek csoportjai, akik online és offline módon is hozzájárulnak a Wikimédia Mozgalom víziójának építéséhez és előmozdításához. E közösségek közé tartoznak az egyéni résztvevők, a fizetett munkatársak, valamint a partner szervezetek képviselői, amelyek a Wikimédia Mozgalom víziójával összhangban működnek.
A Wikimédia Mozgalom közösségei közé tartoznak – de nem kizárólagosan – a projektközösségek, a földrajzi közösségek, a nyelvi közösségek, valamint a technológiai/fejlesztői közösségek. A Wikimédia Mozgalom a közösségek egyéni és közös munkáján és tagságán keresztül jön létre, fejlődik és marad fenn.
A Wikimédia projektközösségek autonómiával rendelkeznek arra, hogy saját projektjeikre vonatkozó szabályokat alakítsanak ki, amennyiben ezek összhangban állnak e Chartával, valamint a globális irányelvek keretrendszerével.[1] Ez az autonómia lehetővé teszi az egyének és a közösségek számára, hogy kísérletezzenek és új társadalmi vagy technológiai megközelítéseket dolgozzanak ki.
E közösségektől elvárt, hogy nyitottak legyenek[2] az irányításukkal, folyamataikkal és tevékenységeikkel kapcsolatban, hogy a Wikimédia Mozgalom résztvevői méltányos és elfogulatlan módon működhessenek együtt mint globális közösség. A legtöbb döntést az egyes Wikimédia projektekben önkéntes közreműködők hozzák meg, akár egyénileg, akár érdeklődő csoportként.[3]
Jogok
- A Wikimédia projektközösségek szerkesztői ellenőrzést gyakorolnak saját Wikimédia projektjeik tartalma felett. E szerkesztői ellenőrzést a globális irányelvek keretrendszere — beleértve a Wikimédia projektwebhelyek Felhasználási feltételeit is — biztosítja.
- A Wikimédia közösségek felelősek saját vitarendezési és moderációs folyamataik kialakításáért, a globális irányelvek keretein belül és azokkal összhangban.[4]
Kötelezettségek
- A Wikimédia Mozgalom közösségeinek ösztönözniük kell a részvételt saját tevékenységeikben és irányításukban. Mindenkit, aki betartja a globális irányelveket, és rendelkezik elegendő érdeklődéssel, idővel és készséggel, bátorítani kell a részvételre.
- A Wikimédia Mozgalom közösségeinek igazságosnak és méltányosnak kell lenniük az irányítás és az irányelvek érvényesítése terén, hogy megvalósítsák a Wikimédia Mozgalom vízióját, és fenntartsák általános egészségüket.
- A Wikimédia Mozgalom közösségeinek irányelvei és útmutatói legyenek könnyen hozzáférhetők és betarthatók.
A Wikimédia Mozgalom Testületei
A Wikimédia Mozgalom önkéntesei és közösségei szervezeteket hoznak létre tevékenységeik támogatására és összehangolására. Ebben a Chartában ezekre a szervezetekre „a Wikimédia Mozgalom Testületeiként” hivatkozunk, amelyek közé tartoznak a Wikimédia Mozgalom szervezetei, a Wikimédia Alapítvány, valamint a Globális Tanács. A Globális Tanács és a Wikimédia Alapítvány a legfelsőbb irányító testületek, amelyek mindegyike sajátos céllal és felelősségi körrel rendelkezik.
Annak érdekében, hogy az alulreprezentált és erőforráshiányos közreműködők is érdemben részt vehessenek a Wikimédia-projektekben és más Wikimédia Mozgalmi tevékenységekben, a Wikimédia közösségeknek és a Mozgalmi Testületeknek törekedniük kell a részvételi akadályok csökkentésére. A Wikimédia Mozgalom Testületeinek nincs szerkesztési ellenőrzési joga az egyes projektek vagy tartalomterületek felett. Valamennyi Wikimédia Mozgalmi Testület rendelkezik Gondoskodási felelősséggel azokkal a Wikimédia-közösségekkel szemben, amelyekkel együtt dolgozik.
A Független vitarendezési mechanizmust azért fogják létrehozni[5], hogy megoldja azokat a konfliktusokat, amelyeket a Wikimédia Mozgalom meglévő mechanizmusai nem tudnak rendezni, vagy ahol az érintett felek önhibájukon kívül képtelenek a döntéshozatalra. Amíg ez a mechanizmus nem jön létre, a Wikimédia Alapítvány vagy az általa kijelölt megbízott látja el ezt a feladatot.
Wikimédia Mozgalmi Szervezetek
A Wikimédia Mozgalmi Szervezetek olyan szervezett csoportok, amelyek egy adott földrajzi vagy tematikus kontextusban olyan feltételek megteremtésére törekszenek, amelyek lehetővé teszik a nyílt és szabad tudás kibontakozását. A Wikimédia Mozgalmi Szervezetek a Wikimédia Mozgalom víziója mentén működnek, és ide tartoznak a Wikimédia leányvállalatok (affiliációk), hubok, valamint más olyan csoportok, amelyeket a Globális Tanács[6] vagy annak kijelölt bizottságai hivatalosan elismertek.
Négyféle Wikimédia Mozgalmi Szervezet létezik:
- A Wikimédia Egyesületek olyan független szervezetek, amelyek meghatározott földrajzi régióban jöttek létre a Wikimédia-projektek támogatására és népszerűsítésére.
- A Wikimédia Tematikus Szervezetek olyan független szervezetek, amelyek egy adott téma vagy fókuszterület mentén jöttek létre a Wikimédia-projektek támogatására és népszerűsítésére.
- A Wikimédia Felhasználói Csoportok egyszerű és rugalmas szervezeti formát jelentenek, amelyek földrajzi vagy tematikus alapon is létrejöhetnek.
- A Wikimédia Központok olyan szervezetek, amelyeket az egyesült csoportok (affiliált szervezetek) hoznak létre regionális vagy tematikus[7] támogatás, együttműködés és koordináció céljából.
A Wikimédia Mozgalmi Szervezetek kulcsszerepet játszanak abban, hogy a Wikimédia Mozgalom közösségei megszervezhessék magukat a mozgalmon belül különféle tevékenységek végrehajtása és együttműködések megvalósítása érdekében. A Wikimédia Mozgalmi Szervezetek alkalmazhatnak szakembereket is annak érdekében, hogy támogassák a szervezet küldetését, valamint a szabad tudás vízióját. Ez a támogatás legtöbbször az önkéntesek munkájának felerősítésével és segítésével valósul meg.
Irányítás
A Mozgalmi értékek, a Döntéshozatal alapelvei és a Globális Tanács által meghatározott normák mentén, egy Wikimédia Mozgalmi Szervezet szervezeti testülete maga dönthet az összetételéről és az irányítási rendjéről, a működési környezetéhez és szükségleteihez igazodva. A Wikimédia Mozgalmi Szervezet döntéshozó szerve az adott szervezet igazgatótanácsa vagy hasonló testülete, amely elszámoltatható azon közösség felé, amelyet képvisel — például a tagsága felé.
Kötelezettségek
A Wikimédia Mozgalmi Szervezetek felelősségi körébe tartozik:
- a támogatni kívánt Wikimédia Mozgalmi közösségek fenntarthatóságának előmozdítása;
- a befogadás, az egyenlőség és a sokszínűség elősegítése saját közösségükben;
- az Egyetemes Viselkedési Szabályzat (UCoC) betartása; valamint
- partnerségek és együttműködések kialakítása érdeklődési területükön belül.
Számos okból – beleértve az erőforrások elosztását a Wikimédia Mozgalmon belül – a Wikimédia Mozgalmi Szervezeteknek törekedniük kell arra, hogy tevékenységük átlátható legyen, például nyilvánosan elérhető beszámolók közzétételével.
A Wikimédia Mozgalmi Szervezetek dönthetnek úgy, hogy pénzügyi fenntarthatóságukat további bevételszerzéssel kívánják megerősíteni, ezáltal növelve a Wikimédia Mozgalom teljes kapacitását. Amennyiben szükséges, az ilyen bevételszerzési törekvéseket össze kell hangolni más Wikimédia Mozgalmi Testületekkel, beleértve a Wikimédia Alapítványt és a Globális Tanácsot is.
Wikimédia Alapítvány
A Wikimédia Alapítvány (WMF) az a nonprofit szervezet, amely a Wikimédia Mozgalom szabad tudás alapú platformjainak és technológiájának elsődleges gondnoka és támogatója. A Wikimédia Alapítvány küldetése, hogy világszerte képessé tegye és ösztönözze az embereket arra, hogy szabad licenc alatt vagy közkincsbe tartozó oktatási tartalmat hozzanak létre, fejlesszenek és osszanak meg hatékonyan és globálisan.
A Wikimédia Alapítványnak össze kell hangolnia tevékenységét a Globális Tanács stratégiai irányvonalával és globális stratégiájával. A Mozgalmi értékek és a Döntéshozatali alapelvek, valamint a WMF küldetése alapján elvárás, hogy a Wikimédia Alapítvány hozzájáruljon a vezetés és a felelősségvállalás decentralizálásához a Wikimédia Mozgalmon belül. Ugyanezen okból az is elvárás, hogy a Wikimédia Alapítvány törekedjen az erőforrások méltányos elosztására, különösen azokra, amelyeket a Globális Tanács az érintettekkel egyeztetve határoz meg.
Irányítás
A Mozgalmi értékek és a Döntéshozatali alapelvek mentén, a Wikimédia Alapítvány maga határozhatja meg saját összetételét és irányítási struktúráját, összhangban e Chartával, valamint azzal a működési kontextussal és igényekkel, amelyek között tevékenykedik. A Wikimédia Alapítvány szoros együttműködésben dolgozik a Globális Tanáccsal, különösen azokban a kérdésekben, amelyek a Wikimédia Mozgalom egészére vagy globális szinten gyakorolnak hatást.
Kötelezettségek
A Wikimédia Alapítvány kötelezettségei közé tartozik, de nem kizárólagosan:
- A Wikimédia-projektek működtetése, amely magában foglalja az alapvető szoftverek üzemeltetését, fejlesztését és karbantartását; a Felhasználási feltételek és más széles körű, a mozgalomra vonatkozó irányelvek meghatározását; adománygyűjtő kampányok lebonyolítását; a közösségi autonómia és az érintettek igényeinek tiszteletben tartását és támogatását; valamint minden egyéb olyan tevékenységet, amely biztosítja, hogy a Wikimédia-projektek könnyen elérhetők, hozzáférhetők és a mozgalom víziójával összhangban működjenek;
- Programalapú tevékenységek támogatása a Wikimédia Mozgalom számára; és
- Jogi kötelezettségek teljesítése, beleértve a Wikimédia márka gondozását; olyan szabályzatok biztosítását, amelyek keretet adnak a projektek működéséhez; a jogszabályi megfelelés biztosítását; jogi fenyegetések kezelése; valamint az önkéntesek biztonságának fokozását.
Globális Tanács
A Globális Tanács[8] egy együttműködésen alapuló, képviseleti döntéshozó testület, amely különböző nézőpontokat egyesít a Wikimédia Mozgalom víziójának előmozdítása érdekében. A Globális Tanács a Wikimédia Alapítvánnyal és más Wikimédia Mozgalmi Szervezetekkel párhuzamosan működik, hogy befogadó és hatékony környezetet biztosítson a Wikimédia Mozgalom egésze, valamint valamennyi érintett szereplő számára.
Cél
A Globális Tanács olyan fórumként szolgál, ahol a Wikimédia Mozgalom különböző nézőpontjai találkoznak, így meghatározó szerepet játszik a Mozgalom jövőbeli irányának alakításában. A Globális Tanács célja, hogy stratégiai tervezéssel, a Wikimédia Mozgalmi Szervezetek támogatásával, az erőforrások elosztásával és a technológiai fejlődés előmozdításával biztosítsa a Wikimédia Mozgalom folyamatos relevanciáját és hatását a folyamatosan változó világban.
A döntések megalapozottabbak, és jobban tükrözik a globális közösség igényeit és prioritásait, ha a Wikimédia Mozgalom legmagasabb szintű döntéshozatalában a lehető legtöbb hang és tapasztalat képviselteti magát. A Globális Tanács tagjainak többségét a Wikimédia Mozgalom önkéntesei közül választják vagy jelölik, ezáltal a Tanács erősíti a közösségi tulajdonlás érzését és a bizalmat, miközben a szabad tudás vízióját szolgálja. Az inklúzió és a sokféle nézőpont képviseletének támogatása érdekében a Globális Tanács tagsága nem lehet túlnyomórészt egyetlen demográfiai csoporthoz köthető – ideértve, de nem kizárólagosan, a nyelvi, földrajzi vagy projektalapú megoszlást.
Irányítás
A Mozgalmi Értékek Mozgalmi Értékek és a Döntéshozatali Elvek Döntéshozatali Elvek vezérelve alapján a Globális Tanács testülete saját összetételéről és irányítási rendjéről is dönthet, figyelembe véve azt a kontextust és igényt, amelyben a Tanács működik. A Globális Tanács továbbá maga határozza meg saját eljárásrendjének részleteit. Ezek az eljárások – a teljesség igénye nélkül – magukban foglalják a Globális Tanács felépítését, tagságát, döntéshozatali folyamatait, kötelezettségeit és elszámoltathatóságát, valamint az új és kevésbé hallatott hangok bevonásának mechanizmusait.
Feladatkörök
A Globális Tanács négy olyan feladatkörre és döntéshozatali területre összpontosít, amelyek közvetlen hatással vannak a Wikimédia Mozgalom közösségére és érintett szereplőire. A Globális Tanács e Charta által meghatározott minden feladatköre tekintetében döntéshozatali jogkörrel rendelkezik. A Globális Tanács tagjai a választási és kijelölési eljáráson keresztül elszámoltathatók a Tanács döntéseiért és intézkedéseiért.
A Globális Tanács megválasztja a Globális Tanács Testületét, amely e Charta, valamint a Tanács saját döntései által meghatározott felhatalmazás alapján a Globális Tanács képviseletét és működésének összehangolását végzi.[9] A Testület hagyja jóvá a Globális Tanács bizottságainak létrehozását, működését és tagságát. Ezek a Globális Tanácsi bizottságok önállóan határozzák meg saját összetételüket és működési módjukat, és bevonhatnak további tagokat is a munkába, akik maguk nem tagjai a Globális Tanácsnak. A Globális Tanács legalább négy bizottságot működtet, amelyek külön-külön felelősek a Charta által meghatározott négy feladatkör valamelyikéért.
Stratégiai tervezés
A Globális Tanács felelős a Wikimédia Mozgalom hosszú távú stratégiai[10] irányvonalának kialakításáért. Ez a stratégiai irányvonal alapot szolgáltat a Globális Tanács döntéseihez, valamint iránymutatást ad a stratégiai célok elérését szolgáló kezdeményezések prioritásainak meghatározásához. Minden Wikimédia Mozgalmi Szervezettől elvárás, hogy támogassa a Globális Tanács által meghatározott stratégiai irányvonalat, és azt beépítse saját programjaiba és tevékenységeibe. E stratégiai irányvonal alapján a Globális Tanács évente javaslatot tesz a Wikimédia Mozgalom globális stratégiai prioritásaira. A stratégiai irányvonalat a Globális Tanács a Wikimédia Mozgalmon belüli és kívüli érintett szereplőkkel folytatott konzultáció során dolgozza ki.
A Wikimédia Mozgalmi Szervezetek támogatása
A Globális Tanács szabványokat határoz meg a Wikimédia partnerek[11] és a Wikimédia központok működésére vonatkozóan. Ennek érdekében a Globális Tanács és annak bizottsága(i) eljárásokat dolgoznak ki és felügyelnek a partnerek és központok elismerésére vagy visszavonására;[12] törekednek arra, hogy a Wikimédia Mozgalmi Szervezetek megfeleljenek a szervezeti követelményeknek; elősegítik a konfliktusok feloldását a mozgalmon belüli együttműködő és tiszteletteljes kapcsolatok fenntartása érdekében; valamint egyszerűsítik a forrásokhoz (pénzügyi, emberi, tudásalapú és egyéb) való hozzáférést, hogy igazságosabb támogatást és megerősítést biztosítsanak a Wikimédia Mozgalom közösségeinek.
Forráselosztás
A Globális Tanács meghatározza és rendszeresen felülvizsgálja azokat a szabványokat és irányelveket, amelyek a Wikimédia Mozgalmon belüli pénzeszközök[13] igazságos elosztását szolgálják, összhangban a stratégiai irányvonallal. E szabványoknak és irányelveknek meg kell felelniük a Döntéshozatali elveknek. Ezen túlmenően a Globális Tanács és annak bizottságai határozzák meg:
- a támogatások elosztását a Wikimédia Mozgalom közösségei és szervezetei számára;
- a mozgalom szintű célokat és mérőszámokat, a stratégiai irányvonalban meghatározott prioritásokkal összhangban;
- a regionális, tematikus és egyéb forrásallokációkat;
- valamint értékelik a globális programok eredményeit.[14]
Technológiai fejlődés
A Globális Tanács összehangolja a Wikimédia Mozgalom technológiára fókuszáló különböző szereplőinek[15] munkáját, és tanácsot, illetve útmutatást ad a technológiai fejlődéssel kapcsolatban. A Globális Tanács támogatja és segíti a Wikimédia Alapítványt a technológiai változások priorizálásában,[16] beleértve új nyelvi Wikimédia-projektek megnyitását vagy meglévők lezárását is, valamint segíti a tágabb Wikimédia Mozgalmat a stratégiai irányvonalban rögzített technológiai prioritások megértésében. A Globális Tanács ezeket a feladatokat a Wikimédia Mozgalmi Szervezetekkel és az online technikai közreműködőkkel együttműködve végzi.[17][18]
Kezdeti létrehozás és jövőbeli bővítés
Az első Globális Tanács huszonöt főből fog állni. Ezek közül tizenkét tagot a Wikimédia közösség egészének szavazatai alapján választanak meg; nyolc tagot a Wikimédia kapcsolt szervezetein keresztül választanak ki; egy tagot a Wikimédia Alapítvány nevez ki; a fennmaradó négy tagot pedig közvetlenül a Globális Tanács nevezi ki, abból a célból, hogy növelje a szakértelmet és a sokszínűséget a tagságán belül.
A Globális Tanács tagjainak húsz százalékát (20%) választja ki, hogy a Globális Tanács Testületében szolgáljanak.
A kezdeti felállás és működés tapasztalatai alapján a Globális Tanács felülvizsgálja belső működését és mechanizmusait annak érdekében, hogy megújuljon, alkalmazkodjon és fejlődjön mint Wikimédia Mozgalmi Szerv. Legalább háromévente:
- A Globális Tanács a Wikimédia Mozgalom érintett szereplőivel együttműködve értékeli saját működését. Az értékelés része lesz annak áttekintése is, hogy tanácsos és megvalósítható-e a Globális Tanács feladatkörének és döntéshozatali hatáskörének bővítése a következő ciklusban.
- A Globális Tanács felülvizsgálja a Wikimédia Mozgalom igényeit annak meghatározására, hogy a jelenlegi létszám összhangban van-e a rábízott feladatokkal. E felülvizsgálat eredményeként a Globális Tanács dönthet a tagság létszámának növeléséről vagy csökkentéséről. A Globális Tanács legfeljebb 100 tagból állhat.
- Ha a Globális Tanács és más érintett szereplők a tagság létszámának fokozatos bővítése mellett döntenek a nagyobb sokszínűség és tapasztalati háttér elérése érdekében, ezt 18 havonta legfeljebb 25 új tag bevonásával tehetik meg, egészen addig, amíg a tagság el nem éri a 100 főt.
Módosítás
Ez a Charta hosszú éveken át érvényesnek készült. Emiatt – az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve – e Charta módosítására csak rendkívüli körülmények között kerülhet sor.
A módosítások kategóriái
- Apróbb javítások.
- Helyesírási és nyelvtani javítások, amelyek nem változtatják meg e Charta jelentését vagy célját.
- Azokra a módosításokra vonatkozó változások, amelyek csak a Globális Tanács működési folyamatait érintik.
- Az alábbiakra vonatkozó módosítások:
- A Tanács általános feladatainak és tagságának módosítása.
- A Wikimédia Mozgalom értékeinek, valamint az egyéni közreműködők, a projektek, a kapcsolt szervezetek, a központok, a Wikimédia Alapítvány, a jövőbeni Wikimédia Mozgalmi Szervezetek és a szélesebb Wikimédia Mozgalom jogainak és kötelezettségeinek módosítása.
- A Wikimédia Mozgalom által javasolt módosítások.
| Módosítási kategória | Folyamat | Jóváhagyó testület | Megjegyzés |
| 1 | A javasolt módosítást 55%-os támogatása | Globális Tanács Testülete | |
| 2 | A javasolt módosítást 55%-os támogatása | Globális Bizottság | Közösségi konzultáció ajánlott |
| 3 | Mozgalomszintű szavazás, 55%-os támogatással | Wikimédia mozgalom | A szavazási mechanizmus a ratifikációs folyamatot követi, beleértve a Wikimédia Alapítvány Kuratóriumának támogató szavazását is |
| 4 | A javaslatnak meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak, hogy szavazásra bocsátható legyen. Mozgalomszintű szavazás, 55%-os támogatással | Wikimédia Mozgalom | A szavazási mechanizmus a ratifikációs folyamatot követi, beleértve a Wikimédia Alapítvány Kuratóriumának támogató szavazását is |
A Charta-módosítások kezdeményezésének folyamata
A Globális Tanács Testülete javasolhat 1., 2. és 3. kategóriába tartozó módosításokat. A Globális Tanács javasolhat 2. és 3. kategóriába tartozó módosításokat. A 4. kategóriába tartozó módosításokat a Wikimédia Mozgalom tagjai kezdeményezhetik. A 4. kategóriás módosításoknak bizonyos feltételeknek kell megfelelniük – beleértve a nyilvános támogatottságot – ahhoz, hogy a módosítás szavazási szakaszba léphessen. A folyamat kialakításáért a Globális Tanács felelős, a Wikimédia közösséggel való egyeztetés mellett.
A Globális Tanácsnak független bizottságot kell kijelölnie a 3. és 4. kategóriába tartozó módosítások szavazásának lebonyolítására. A Globális Tanács határozhatja meg a szavazásra jogosult egyéni és szervezeti résztvevők körét, vagy e feladatot átruházhatja a független bizottságra.
Ratifikáció
A Charta akkor minősül ratifikáltnak és lép hatályba, ha a szavazás az alábbi eredménnyel zárul:
- A szavazásban részt vevő Wikimédia partner szervezetek (affiliációk) legalább 55%-a támogatja az elfogadását, és a szavazásban a szavazásra jogosult szervezetek legalább fele (50%) részt vesz;
- A szavazásban részt vevő egyéni szavazók legalább 55%-a támogatja az elfogadását,[19] és a szavazásban a jogosult szavazók legalább 2%-a részt vesz; valamint
- A Wikimédia Alapítvány kuratóriuma szavazással támogatja a Chartát.
Elsődleges nyelv és fordítások
A Charta más nyelveken is elérhető lehet fordításban. Kétség vagy eltérés esetén a fordítás és az eredeti angol nyelvű változat között az angol nyelvű szöveg az irányadó.
Jegyzetek
- ↑ A globális irányelvek keretrendszere tartalmazza például az itt és itt dokumentált szabályokat, mint például a Wikimédia projektwebhelyek Felhasználási feltételeit.
- ↑ Minden közösség esetében lehetőséget kell biztosítani egy nyílt véleményezési folyamatra.
- ↑ Azaz azok, akik „megjelennek”, hogy segítsenek egy döntés meghozatalában – akár tartalmat, akár szabályzatot érintően.
- ↑ A közösségi irányelvek nem lehetnek ellentétesek a globális irányelvekkel vagy jogi kötelezettségekkel.
- ↑ Ez a megfogalmazás a mechanizmus létrejötte után „jött létre” formára módosítandó.
- ↑ A Globális Tanács megalakulása és átmeneti időszaka előtt a Wikimédia Mozgalmi Szervezeteket a Wikimédia Alapítvány kuratóriuma ismeri el.
- ↑ Ez a Charta a nyelvi központokat a tematikus központok egy formájaként értelmezi.
- ↑ A jelen Charta kapcsán 2023-ban készült jogi felülvizsgálatokkal összhangban a Globális Tanács kezdetben nem kerül jogi személyként megalapításra.
- ↑ A Globális Tanács Testülete olyan feladatokat lát el, mint például: a tanácson belüli folyamatok terv és ütemezés szerinti működtetése; más szereplőkkel való koordináció ott és akkor, ahol szükséges; annak biztosítása, hogy a Tanács a küldetésének megfelelően működjön; valamint egyéb hasonló feladatok.
- ↑ A stratégia magában foglalja a Wikimédia márka megváltoztatására irányuló jelentős projekteket is.
- ↑ Ez magában foglalja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Partnerségi Bizottság (AffCom) látott el a Globális Tanács létrehozása előtt.
- ↑ A védjegyhasználati engedélyek és szerződéses megállapodások e folyamathoz kapcsolódó részei továbbra is a Wikimédia Alapítvány hatáskörébe tartoznak.
- ↑ Ez a mozgalom szintjén történő forráselosztásra vonatkozik.
- ↑ Ez magában foglalja azokat a feladatokat is, amelyeket jelenleg a Regionális Támogatási Bizottságok látnak el a Globális Tanács létrehozása előtt.
- ↑ A szereplők közé tartoznak a közreműködők, a Wikimédia Alapítvány, a kapcsolt szervezetek, a központok és mások.
- ↑ Egy, a Együttműködési megállapodáshoz vagy Szolgáltatási szintű megállapodáshoz hasonló dokumentum kerül kialakításra a Wikimédia Alapítvány és a Globális Tanács között, amely meghatározza, hogyan működnek együtt, és hogyan veszi figyelembe az Alapítvány a Tanács javaslatait.
- ↑ Ezen Globális Tanácsi bizottság célja, hogy tükrözze a Mozgalmi Stratégia „Technológiai Tanács” kezdeményezését.
- ↑ A végső technológiai prioritási döntéseket azok a szervezetek hozzák meg, amelyek elsődleges feladata a termékek és technológiai szolgáltatások nyújtása, valamint a Globális Tanácshoz kapcsolódó, közösség által irányított mozgalmi szervek.
- ↑ Az egyéni szavazók a ratifikációs folyamat szempontjából azok a személyek, akik általában jogosultak a Wikimédia Alapítvány kuratóriumi tagjainak megválasztására.